Levenném
az álarcom, hogy láthasd a valódi arcom, de mondd, mégis minek,
ha téged nem érdekel? Minek mutassam a szemem olyannak, aki nem tud
olvasni belőle? Hogyan is tudnál olvasni belőle? Hogy is várhatnám
el, hogy megértsd, amit mondani akarnék, ha hallani sem akarod? Minek is szóljak egy szót is, ha te úgy is másnak hallod, amit
mondok? Másnak akarsz látni, másnak ismerni. Hát tedd azt. Képzelj el valakit a helyembe, alkoss magadnak egy képet. Én meg
életre kelek. Talán lesz valaki, akit érdekel a mondanivalóm és
meg sem kell majd szólalnom. Lesz, aki érteni fogja, amit a szemem
elmesél.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése