Néha meg kell hozni azokat a döntéseket is, melyekről azt gondoltuk, hogy soha nem jön el az ideje. De egy reggel felébredsz, és látod, hogy ez nem a te utad. És ilyenkor lehet, hogy kiszakad a szíved, mert tudod, hogy már semmi nem lesz olyan, mint régen. De van, hogy csak ez az egyetlen út marad. Csak így lesz lehetőséged arra az életre, amire szántak. Vannak emberek, akik csak átmeneti társak ebben az élet nevű dologban. És bár azt hisszük, hogy mindig van legalább két választásunk. [ veled, vagy nélküled ] A végén belátjuk, hogy ez csak a látszat. Néha meg kell hajolni a sors előtt. Néha alázattal, de engedni kell. (Forrás)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon