Soha nem tudjuk, hogy ki, mikor és miért érkezik az életünkbe. Mégis jeleket keresünk, hogy képesek legyünk hinni. Hogy ez most olyan igazi érzés lesz. Nem valami évezredek óta vágyott és előidézett illúzió. A jelek ott hevernek az avarban, ha akarom felveszem, ha akarom átlépem. Nem ezek határoznak meg téged. Nem az a mennyiségű szeretet, amiből nap, mint nap összeraklak. És mint ahogy meséltem is, belőled élek. Itt sem lennék, ha te nem volnál. És persze, hogy ennek súlya van. (Gipsz égbolt)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon