A
múlton rágódva nyalogatod a sebeidet, amik valóban fájók
lehetnek, de ezzel már nincs mit tenni. Elmúlt.
Megváltoztathatatlan Átgondolhatod százszor, felteheted ezerszer a
mi lett volna ha kérdést, ezzel nem fog változni semmi. Semmi!
Bezárt ajtó mögött élsz. Olyan ez, mint egy levegő nélküli
szoba. Friss levegőt csak Te engedhetsz be ebbe a szobába. Ha a
múlt emlékei alapján cselekszel, reagálsz, sohasem a jelenre
felelsz. Nem veszed észre, hogy ez a helyzet már nem az. Soha ne
nézz hátra, sohase foglalkozz a múlttal, mert ami elmúlt az
örökké elmúlt, és a jövőre se gondolj, hiszen ami még nem
jött el, az nincs itt. Ahogyan ugyanabba a folyóba sem tudsz
kétszer belelépni, az életed is ugyanolyan: ez a nap már nem a
tegnap és még nem a holnap. Sose cipelj magaddal semmit a múltból,
a múlt nincs többé.
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése