Vágytam
én már sok mindenre. De rá kellett jönnöm, nincs annál erősebb
vágy, mint amikor a másik közelségére vágyunk. Amikor úgy
vágyunk a másik közelségére, hogy az nem lehet mellettünk,
amikor vágyakozásunk kielégíthetetlen, vágyunk tárgya
elérhetetlen. Ettől kezdve elindul az ördögi kör, a gyötrő
láncreakció, amiből képtelenség kiszállni, hiszen az ösztön a
mozgatórugója. Elindul a játék, az a kínzó játék, amit férfi
és nő ösztönösen játszik egymással. A játék, amely során
nem is a másik testét kívánod, hanem a lényét. Minden
porcikáddal kívánod a látványát, ami talán messze van a
tökéletestől, de számodra a mindent jelenti. Kívánod a hangját,
aminek érzékelésére a körülötted zajló világban megáll az
idő, és a te saját hangod is átváltozik. Idegen lesz, olyan,
mintha nem is te volnál. Pedig ez a hang vagy csak te igazán. Mert
minden, ami eddig volt, megszűnt létezni. Minden, ami eddig volt, a
föld nyelte el. Minden, ami eddig szépnek tűnt, elveszítette
szépségét. És értetlenül állsz ebben az idegen világban, mert
egyszerűen nem találod a helyedet. Nélküle nem találod a
helyedet. Mert a te helyed ott van, mellette.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése