Van,
hogy a szemünk láttára tűnik el valaki. Van, hogy az embert
megtalálja egy olyan valaki, aki már jó ideje nézi. Van, hogy
elveszítjük magunkat, ha nem figyelünk eléggé oda. (...)
Mindenki eltűnik néha. Van, aki saját akaratából, mások náluk
nagyobb erők hatására. De ha megértjük, mire szomjazik a
lelkünk, világossá válik, melyik utat válasszuk. Van, hogy
látjuk a kiutat, mégis szembemegyünk az ösztöneinkkel, egyre
mélyebben be a sötétbe, mert a félelem, a harag és a szomorúság
nem hagyja, hogy visszatérjünk. Van, hogy inkább az eltűnést
választjuk, és csak keresgélünk, mert ez az egyszerűbb. Van,
hogy magunk találjuk meg a kiutat. De valaki mindig, mindig ránk
talál.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
Eljött a nap, mikor azt hiszed lemondok rólad. Ezért elmondok egy titkot, hátha megnyugtatja a kis szívedet. Te vagy a legféltettebb titkom Nihan. A szívem helyett te tartasz engem életben. És a napok, amiket veled töltöttem és a levegő, amit lélegzem maga a te illatod. Ezek után úgy gondolod, hogy el tudnálak felejteni téged? Soha nem lennék rá képes. Egy részed mindig velem lesz, hogy életet leheljen belém. Jusson eszedbe, hogy mennyire szerettelek, hogy eggyé forrtam veled és hogy soha nem választhatnak el tőled. Ez a szerelem volt maga az életem. És ha a szememben már nem látod ezt a szerelmet, akkor tudd, hogy az a Kemal, aki voltam halott. Meg kellett ölnöm őt, hogy tovább szerethesselek. Meg kellett ölnöm. Ne sírj, ez így jó. Én vagyok a madár és te vagy a szél, de nem kelhetek szárnyra többé.
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése